| Megint kinyitom a szemem,S az ablakon szemembe virít a hajnal... Nem akarok felkelni, Itt akarok maradni véres kézzel, tépett hajjal.
Tudom, nem kellett volna, De így jött össze, ezt nem én csesztem el, Csakis te voltál a bűnös, Fekete hajú fiú, miattad vesztem el!
Azt mondtad, te nem vagy olyan, Te nem szeretheted a barátodat! S mégis vele láttalak tegnap, Te nem is vetted észre a halálomat.
Szerethetsz már, Mindegy mit érzel, bár tudom, hogy semmit, S ez még a halálnál is jobban fáj, Hogy soha nem értem ennyit.
Az én büntetésem már megvan, Mert én sem voltam tiszta, A tied is az én büntetésem, De ez már soha nem hoz vissza...
| |